Yamaha MT-03 - ez lenne a brutális MT-01 kisebb változata?

Igazából alig akarták odaadni ezt a motort, mondván, hogy nem valami érdekes. Az biztos, hogy vegyes érzéseim lettek - érdekesnek még érdekes, de hogy kéne-e az már más kérdés.

Az sors fintora, hogy amikor befejeztem ennek a cikknek a nyers változatát, szinte az utolsó leütésnél hívott telefonon az a haverom, aki éppen motorvásárláson gondolkodik, de nem tudja, mit vegyen és éppen van egy ötlete: az MT-03. Azt hiszem meg tudtam oldani a problémáját, de ne szaladjunk ennyire előre.

Amikor a Yamaha az MT-01-et kitalálta, még valami egészen más koncepció volt, mint manapság: ugyan az MT sorozat ma is létezik és ma is elég extravagáns akarna lenni, semmiféle MT-01 hez hasonló motor nincs már.

Az MT-01-hez viszont készült egy "kistesó" annak idején, ami igazából nem durrant akkorát és kereskedelmi siker sem lett. (Amikor elhoztam a Yamaha Hungáriótól, már nem is volt a tesztmotor-flottában, addigra már lemondtak a forgalmazásról, de megmaradt szaladgálós motornak.)

Az MT-01 valószínűleg túlzott extremitása, de legfőképp ára miatt nem lett sikermodell. (Ha jól emlékszem, vagy másfélszere volt egy ezres szupersportmotonak, bőven 4 milla felett volt új korában.)

Az MT-03 viszont túl kevés extremitása miatt nem lett sikeres. Ugyan az újságírók áradoztak a formájáról, de a közönséget nem hatotta meg, sőt én arra se emlékszem, hogy olyan hű de nagyon megnézték volna, amikor nálam volt.

 

Ez lenne ugyebár az MT-01 kistesó, de annak bizony nagyon vérszegény. Az égvilágon semmi közös nincs az MT-01-el. (Sokkal inkább a BT 1100-as kellett volna akkor berakni a sorozatba kisöcsinek.)

 

Az egyetlen (pszeudo-) rokonság: a rugóstag. Szerintem ezt az egész motort arra a poénra építették, hogy az MT-01 prototípusán szereplő, de a végleges verzióra rá nem kerülő, vízszintesen a blokk mellett futó rugóstagot elsüssék.
 

Lehetne ez egy jó kis funbike - igazából az is - de egy különleges hátsó futómű kevés ahhoz, hogy egy motor jó, vagy érdekes legyen.

A formaterv a nagy rajongás ellenére szerintem nem nagy cucc, két ásítás között nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e, de az biztos, hogy nekem túl egyen-modern forma. Úgyhogy kösz, inkább nem. (Talán pirosban vagy sárgában kevésbé unalmas, mint ebben a szürkében - ezt akartam írni, aztán észrevettem a  képeken, hogy fekete.) 

Semmivel sem néz ki jobban, mint egy mezei supermoto, még csak nem is különösebben kényelmesebb azoknál.  A magasra húzott egy-a kettőbe- kipufogó nálam maximum ásítást vált ki, egyéb formai megoldások meg nem nagyon vannak a szokásos ufólámpán kívül.
 

Végletekig marginalizált műszerfal

Az egyhengeres 660-as blokk az XT 660-ból származik, dupla kiegyenlítőtengelyes, ezért viszonylag simán jár, de azért nyilvánvaló, hogy ebből egy jó kipufogóval komoly mennydörgést lehet csinálni., amihez van is gyári affiniftás Akrapovic dobok formájában.  (Itt persze nem az ordító zajszintre gondolok, hanem a dübörgő gépélményre.)
 

Menetteljesítményre nem sok, 48 lóerő, de elég. Autópályázni ezzel nyilván halál, mert bár egy egyhengeres tud magas fordulaton mókásan üvölteni, de ezek a rezgések nem olyanok autópályatempónál, mint az MT-01 rezgései. Sokkal inkább zabszem a seggben: zsibbasztó, irritáló rezgések ezek, nem élményforrás.
 

Jó lenne, ha leírhatnám, hogy  ha nem nézzük a nevet, azaz nem az MT-01-hez hasonkítjuk, akkor azért egész jó kis motor ez.

Ebben nincs is hiba, csak egyszerűen nem látom át, kinek és miért kellene egy ilyen.

7-800 ezertől elérhető, de annyiért már annyiféle motort lehet kapni - különösen ha az embernek van egy kis töke és nem fél régebbit venni -, hogy el nem tudom képzelni, hogy miért veszi meg valaki pont ezt.

Hacsak nem az ülésmagasság akadályozza egy XT 660 birtoklásában, de az ülésmagasság egyébként korántsem olyan alacsony: ugyan nem endurós, de magasabban van, mint egy XJR 1300.
 

Az üléshelyzet ellenben teljesen supermoto: felegyenesedve ülünk, herék a tankon, kar hajított.

Lehet ez a supermoto/funbike alacsonyaknak?

Oké, csak a fun sem az igazi. Tök jó, szépen megy, kicsit rezeg, kicsit visszadurrog, jó a váltó, szépen kanyarog - de semmi tűz. Nem az a baj, hogy nem elég erős, hanem hogy nincs meg az a zsigerből jövő érzés.

Nehéz ezt megfogalmazni: ha azt mondom, még a WR 125-ös supermotoval is elmentem még egy plusz körre lefekvés előtt, de ezzel  nem, az sokat elárul. (125 köbcentiről beszélünk!) Persze az csak a maga nemében jobb motor, de itt azért vannak bőven versenytársak, a 600-as géposztályban rengeteg típus van. Inkább egy 600-as Hornet vagy Bandit, sőt ezerszer inkább egy ezer éves CBR 600F2, fele ennyiért! 

Abszolúte hiányzik az a dög, amit pont az egy henger miatt vártam, rohadtul nem emlékszem, hogy különösebben vigyorogtam volna. Egy Suzuki LS 650-ben több a bugi, mint ebben.

Olyan, mintha valami szolid, hülyebiztos motort akartak volna építeni, városi vagy bejárós (szaknyelven komutter) használatra. Csak ahhoz picit drága volt újonnan. És ehhez picit drága használtan is, ha fel bírjuk fogni, hogy egy motornak nem az évjáratát vesszük meg, hanem az általa nyújtott élményt.

Lehet, hogy a végső urbánus motorkerékpár megalkotása volt a cél. Ha így nézzük, egészen más pofája van a dolognak: azoknak akik csak városban motoroznak, ideális az egy henger, az üléshelyzet, a teljesítmény, a motorkarakterisztika, a rövid tengelytáv, minden. 

Abban mondjuk biztos vagyok, hogy aki ilyet vesz, a vásárlás előtt beleszeretett, ezért vigyáz rá. Így  nagy eséllyel szinte mindegyik jó vétel .

De a havernak azért azt mondtam, hogy ez biztosan nem az ő motorja és ennyiért sokkal inkább vegyen egy BT 1100 Bulldogot.