Ronda motorok: Suzuki GSX-750F 1998-2006
Sajnos sok embert fogok megsérteni, mert nagyon sok van ebből a motorból, akad még az ismeretségi körömben is. De ez nem változtat azon, hogy kurva ronda.
A régi GSX-750F
A Suzuki az idomos motor témába a supersport GSX-R750-nel szállt be, de hamar tudatosult bennük, hogy lehetne kényelmesebb, közúti idomos motort is csinálni. Így jött létre a GSX-750F, ami a GSX-R blokkján alapult, de más karbikkal a kisebb csúcsteljesítmény, viszont jobb alsó és középtartományi nyomaték érdekében - ami nyilván sokkal jobb használhatóságot eredményezett közúton.
A '88-ban bemutatott első modell, a GSX 750 F "J" nem lógott ki az akkori divatból, a nyolcvanas években jó kinézetű motornak számított. Mai szemmel azt mondanám, érdekes külsejű. Szépnek biztos nem nevezném, sőt azt se állítanám, hogy nem küzd esztétikai kihívásokkal, viszont azt kell kell szögezni, hogy mindenképpen vállalható: van egy retro bája egyrészt, másrészt ezerszer inkább azt venném, mint az utódját.
GSX-750F második generáció
A tizedik évfordulójára hiába nemesítette meg a kor, reménytelenül elavult, így a konkurencia nyomására modernizálni kellett a típust.
A W kódjelú új változatot úgy hozták létre, hogy kitolták a régit a napra és megvárták amíg megolvad az idomzat. Így jött létre ez a szerencsétlen, organikusan ocsmány kerekített amőbalófasz forma, ami örök, kínzó kérdést égetett az agyamba: tudniilik azóta sem értem, hogyan tudtak emberek ilyen kurva ronda motort megvenni.
A kiforrott technika és a (valós fejlesztési költségek elmaradása miatt) kedvező ár nekem erre nem elég magyarázat. Az egyetlen vigasz talán az, hogy motorbaleset után se néz ki rosszabbul.